Pest vármegye turisztikai jövőképe a „Pest vármegyei turizmusfejlesztési stratégia”-ban

Pest vármegye gazdaságának és társadalmi fenntarthatóságának egyik meghatározó pillére a turizmus. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz-3.1.1-21-PT1-2022-00001) „Pest vármegyei foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködések” című kiemelt projektjének keretében elkészült Turizmusfejlesztési Stratégia átfogó útmutatást nyújt a térség 2026–2034 közötti fejlesztéseihez. A stratégiai tervezés kiindulópontja, hogy Pest vármegye és Budapest turisztikai piaca elválaszthatatlan egységet képez. A főváros és a vármegye szimbiózisa adja Magyarország legnagyobb küldő- és fogadópiacát.

A stratégia módszertana a KSH idősoros adatainak, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által kezelt Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatainak, valamint területi interjúknak és komplex SWOT-analízisnek a szintézisén alapul. A dokumentum szervesen illeszkedik a nemzeti ágazati dokumentumokhoz (NTS2030 – Turizmus 2.0, Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia, Nemzeti Kerékpáros és Víziturisztikai Stratégiák), miközben határozottan törekszik a főváros környéki és a periférikus kistérségek közötti gazdasági olló zárására.

Pest vármegye turisztikai teljesítménye a COVID-19 pandémiát követően jelentős növekedést mutatott, de az ágazat belső szerkezete kifejezett kettősséget tükröz. A vármegyei szálláshelyek 2025-ben mintegy 54,4 milliárd forint árbevételt értek el, ami 16%-os bővülést jelent az előző évhez képest. Az egy vendégre jutó költés 49 100 Ft, míg a vendégéjszakánkénti átlagos költés 27 000 Ft-ot ért el.

A kereskedelmi szálláshelyek szobakapacitás-kihasználtsága 2025-ben elérte a 42%-ot, míg a szállodai szegmensben ez a mutató 55%-os értéket mutatott. A szektor jövedelmezőségét leíró RevPAR (egy kiadható szobára jutó árbevétel) mutató a vármegyei szállodák esetében elérte a 19 922 forintot, ami 15%-os éves növekedésnek felel meg.

A kiemelkedő statisztikai mutatók hátterében ugyanakkor két erős területi és funkcionális torzító tényező áll:

1. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a Vecsési járás kényszerű dominanciája. A repülőtéri tranzitforgalom rendkívül magas foglaltsági és RevPAR mutatókat produkál a vecsési térségben, ám ezek döntően egynapos tranzittartózkodások, amelyek nem terjednek át a vármegye belső területeire.
2. A Dunakanyar és a Szentendrei járás térségi túlsúlya érzékelhető. A Szentendrei járás (Visegrád, Szentendre) és a Dunakanyar hordozza a vármegyei látogatóforgalom és turisztikai bevételek döntő hányadát. Csúcsidőszakban a Visegrádi Fellegvár vagy a Rám-szakadék elérték fizikai és ökológiai terhelhetőségük határait, a csúcsforgalom pedig jelentős infrastruktúra-terhelést és helyi lakossági ellenállást vált ki.

Ezzel szemben a vármegye periférikus járásai (Szobi, Aszódi, Nagykátai, Ceglédi, Dabasi járások) jelentős turisztikai és természeti adottságokkal rendelkeznek, ám alulhasznosítottak, szálláskapacitásuk szűkös, és alacsony jövedelemtermelő képességgel működnek.

A vármegyei munkaerőpiac helyzete a turisztikai ágazatban eklektikus.

A turizmusfejlesztési stratégia egyik központi eleme a vármegyei munkaerőpiac és a turisztikai ágazat kiterjedt kölcsönhatásainak vizsgálata. A turizmus egyrészt szolgáltatási szektor, másrészt elsődleges foglalkoztatási és jövedelemtermelő motor, amely kiemelt szerepet játszik a lemaradó kistérségek felzárkóztatásában és a vidéki lakosságmegtartó képesség erősítésében.

• Humánerőforrás-hiány és szakképzettség: A vármegyei vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás krónikus szakképzett munkaerőhiánnyal küzd. Budapest elszívó hatása kiemelkedően magas. A szakképzett munkaerő és a fiatal pályakezdők a magasabb bérek és a szélesebb karrierlehetőségek miatt a fővárosi prémium szállodákba és vendéglátóhelyekre áramlanak.
• A szezonalitás munkaerőpiaci kockázatai: Az aktív-, öko- és strandturizmus erős szezonalitása miatt a vidéki szolgáltatók nehezen tudnak egész éves, bejelentett, kiszámítható munkahelyeket biztosítani. Ez magas fluktuációhoz és a képzett munkaerő elvándorlásához vezet.

A foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködések szerepe kiemelten fontos.

A stratégia a TOP Plusz foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési paktumok eszközeire támaszkodva fogalmaz meg megoldási javaslatokat:

• Helyi munkaerő bevonása és képzése: A hátrányos helyzetű járásokban (Nagykátai, Szobi, Dabasi járás) a turisztikai attrakció- és infrastruktúra-fejlesztések közvetlen munkahelyteremtő hatással bírnak. Célzott vármegyei képzési programok indítása szükséges a helyi lakosság, a fiatalok és a hátrányos helyzetű csoportok számára (pl. vendéglátóipari, túravezetői, digitális látogatómenedzsment-készségek).
• A szezonalitás oldása, mint munkaerő-megtartó tényező: Az egész éves turisztikai termékek (MICE-turizmus, gyógy- és termálfürdők, beltéri élményelemek, négyévszakos aktív programok) fejlesztése biztosítja a folyamatos foglalkoztatást, csökkentve a szezonális munkanélküliséget.
• Közvetett munkaerőpiaci multiplikátor hatás: A turizmus fejlesztése a beszállítói láncokon keresztül közvetve támogatja a helyi mezőgazdaságot, a kézművesipart, a helyi termelőket, a szállítmányozást és a kulturális szektort, jelentősen növelve a kistérségek általános foglalkoztatási szintjét.

Tematikus ágazati fókuszok és turisztikai potenciál elősegítik a fejlesztést.

A vármegye fejlesztési stratégiája hat kiemelt ágazatra épít:

1.     Aktív és ökoturizmus: A Börzsöny, a Pilis, a Dunakanyar és a Ráckevei Duna-ág hálózatos fejlesztése (gyalogos, kerékpáros/EuroVelo, vízi és lovas útvonalak, belépési pontok).

2.     MICE turizmus: A főváros közelségére építő vállalati rendezvények, tréningek, esküvők és konferenciák helyszíneinek minőségi fejlesztése.

3.     Fürdő- és egészségturizmus: A délkeleti kistérségek (Cegléd, Nagykáta, Ráckeve, Albertirsa, Tápiószentmárton) termál- és gyógyvízkincsének turisztikai és egészségipari kiaknázása.

4.     Kulturális és örökségturizmus: Épített örökségünk (kastélyok, várak, zarándokhelyek, Skanzen, Vác, Szentendre) élményalapú, digitális és immerzív megújítása.

5.     Gasztronómia és borvidékek: Az Etyek–Budai, Monori, Ócsai és Kunsági (Cegléd) borvidékek, valamint a helyi „farm-to-table” alapú gasztronómiai kínálat integrálása.

6.     Horgász- és lovasturizmus: A Ráckevei Duna-ág és a halastavak horgászturisztikai célú fejlesztése, valamint a Kincsem Lovasprogramra épülő vármegyei lovastúra-hálózat kiépítése.

 Stratégiai célrendszer és beavatkozási területek (2026–2034)

A stratégia 2034-es jövőképe egy olyan versenyképes, fenntartható és magas hozzáadott értéket termelő vármegyei turizmust vetít előre, amely kiegyensúlyozottan részesíti előnyökben a térség lakosait és a látogatókat.

A célrendszer három pillére és területi-horizontális dimenziói:

• Átfogó cél: A turisztikai ágazat versenyképességének, jövedelemtermelő képességének és a tartózkodási időnek a növelése Pest vármegyében.
• SC1 (Kínálatfejlesztés): A legfontosabb vármegyei turisztikai ágazatok minőségi és tematikus fejlesztése.
• SC2 (Infrastruktúra): Az elérhetőség, a közösségi közlekedés, a parkolás, a digitális infrastruktúra és a látogatómenedzsment megújítása.
• SC3 (Marketing és Szervezet): Önálló vármegyei turisztikai márka kiépítése, vármegyei TDM/irányítási struktúra kialakítása és az ágazati humánerőforrás fejlesztése.
• Területi cél: A lemaradó peremjárások (Szobi, Aszódi, Nagykátai, Ceglédi, Dabasi, Ráckevei járások) felzárkóztatása a turizmus, mint gazdaságfejlesztési eszköz segítségével.
• Horizontális célok: Zöld turizmus/klímavédelem, teljes körű akadálymentesítés és inkluzív kínálat, a szezonalitás csökkentése, valamint a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok bevonása.

Pest vármegye turizmusfejlesztési stratégiája szakít a pontszerű, elszigetelt beruházások gyakorlatával, és helyébe a hálózatos, desztinációs és komplex szemléletet állítja. A vármegyei turizmus jövőbeli sikere azon múlik, hogy sikerül-e összehangolni a fővárosi turisztikai szinergiákat a vármegyei értékekkel, kiépíteni a hiányzó vármegyei irányítási és marketingstruktúrát, valamint a humánerőforrás célzott képzésével kiszámítható, minőségi munkahelyeket teremteni a térségben élő lakosság számára.

Készítette: Modláné Görgényi Ildikó

                  Szakmai vezető